Cégtörténet

Heves megyében is nagy múlttal rendelkezik a vezetékes vízellátás. Eger várában már a középkorban (1500-as években) égetett agyagcsövekkel vezették a vizet a kifolyókhoz.


Ivóvíz kifolyó az egri várban

A kezdetekben a megye településein élők ásott kutakból elégítették ki ivóvízigényüket. Későbbiekben egyre inkább mélyfúrású kutak létesültek, melyek kifolyóvizet szolgáltattak. Ezek a kifolyók általában a települések központjaiban lettek kialakítva, ahonnan a lakosok edényekben hordták és tárolták az ivóvizet. Egyéb vízigényeiket továbbra is – fertőzésveszélynek kitett – ásott kutakból nyerték.

Egerben az első – részben lakosságot is ellátó – vezetékes vízmű 1903. évben létesült a dohánygyár részére. Ehhez a műhöz csatlakozott 1600 m hosszúságú csővezeték, amely négy közkifolyóval a lakosság vízellátását is szolgálta. Mondható, hogy Eger városban a közműves vízellátás több mint 100 éves múltra tekint vissza.
Heves megye községeiből csak Ivád községben volt – részlegesen – vezetékes vízellátás az 1912. évben elkészült forrásfoglalásból. (Lóval működtetett vízemelő szerkezet emelte a forrás vizét a csőhálózatba). A forrás ma is üzemel.


Ivád forrásfoglalás, épült 1912.

A napjainkban is üzemelő, legrégebbi vízműveket Eger és Gyöngyös városokban 1927. évben helyezték üzembe.
Az Eger városi vízmű - ma is üzemelő – I. sz. kútját dr. Schréter Zoltán geológus által tervezett helyen fúrták meg 1926. évben. A karszt kút vízhozama 115 l/s (nem is tudták megmérni, számítással határozták meg), nyugalmi vízszintje 15 m volt. A kút termelő csövét, vörösfenyővel bélelték.


Eger I. sz. kút helykijelölési terve Eger I. sz. kút csövének fa bélelése

Megépült 25,6 km ejektoros közkifolyókkal és tűzcsapokkal felszerelt öntöttvas anyagú csőhálózat, 600 m3 térfogatú magaslati víztározó medence és szivattyúház.

Eger városi vízmű szivattyúház (épült 1927)
Eger Hajdúhegyi medence (épült 1927)

Az 1927. évben üzembe helyezett vízmű – minimális bővítéssel – 1960–as évekig elégítette ki a város vízigényét. Ez időszakban kezdődtek jelentősebb bővítések, új kutak, tározók építése, a város zónákra bontása, ami a víznyomócső hálózatban alacsonyabb nyomást , ezáltal kisebb fajlagos vízfogyasztást, kisebb hálózatveszteséget eredményezett.

Gyöngyös városban már 1905 – től folytak vízkutatások, kevés eredménnyel. Majd a halászi területen létesített kutakra tervezték a város vízellátó rendszerét. Megépült 1927-ben 18 km hosszúságú öntöttvas anyagú csőhálózat, közkifolyókkal, tűzcsapokkal és 500 m3-es víztorony. (Érdekesség, hogy a domborzati viszonyok lehetővé tették volna – a jelentősen olcsóbb – magaslati víztározó építését, de az akkori képviselők mégis a nagyon látványos víztorony építése mellett döntöttek)


Gyöngyös víztorony Gyöngyös I. sz. kút

A város vízigényének növekedése szükségessé tette a vízmű fejlesztését. Az 1960-as évektől, új kutak fúrásával, zónásítással, tározó kapacitásbővítéssel csökkentették a vízhiányokat.


Kútfúrás Gyöngyösön Gyöngyösi vízműépítés

Hatvan városban a cukorgyár részére épült vezetékes vízellátó rendszer 1894. évben. A víznyerést a Zagyva partban létesített galériával, akna-kutakkal, majd fúrt, pozitív kutakkal valósították meg.
1912-től a város különböző pontjain mély fúrású, kifolyó vizet adó kutakat létesítettek. Ezen kutak vize biztosította a lakosság ivóvíz szükségletét.
A város 1955. évtől rendelkezik vezetékes vízellátással (részleges, csak a város-központban), amit a Kossuth téren létesített hidrofór nyomásfokozó segítségével biztosítottak.
A ma is üzemelő vízellátó rendszert 1960. évben helyezték üzembe. A vízellátást a Delelőn létesített sekély és mélyfúrású kutakból, vastalanító berendezésen keresztül valósították meg.


Hatvan vízmű szivattyúház belsőtere

A vízművekkel nem épültek egy időben a csatornaművek. Sajnos a képződő szennyvizek elvezetése, tisztítása megoldatlan maradt. Figyelemre méltó, hogy Egerben a vízmű üzembe helyezésével szinte egy időben kezdődik a szennyvízcsatorna hálózat, valamint a tisztító telep építése. A csatornacsövek, a pécsi Zsolnai gyárban készültek, kőagyagból.


Eger első szennyvíztisztító telepe

Heves megyében Petőfibányán 1951-ben, és Rózsaszentmártonban 1956-ban épült még szennyvíztisztító telep.
Heves megye más településein 1960-as évek elejétől kezdődött a szennyvízcsatornák, valamint a tisztító telepek építése.

Heves megye vízműveit, szennyvíztisztító telepeit a háború előtt településenként más-más szervezetek üzemeltették, összevontan egyéb szolgáltatásokkal, mint pl. ingatlankezelés, temetkezés, szemétszállítás. Ezen üzemeltető szervezeti kialakítás nem bizonyult alkalmasnak megfelelő színvonalú üzemeltetésre, főként szakszerű fejlesztésre. Kivételt képezett Eger városa, ahol a víz és csatornaművek üzemeltetése az „Eger város gépüzemei” vállalkozáson belül önálló, önelszámoló egységként működött, ahol jól képzett – a víz és csatornamű építésében is részt vevő – szakemberek dolgoztak.
Eger város vízművét 1945. után az Egri Víz és Csatornaművek Vállalata, 1949. évtől az Egri Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat üzemeltette.
Gyöngyös és Hatvan városok vízművét a városgondozási üzemek működtették.
A víz és csatornaművek számszerű növekedése, a szakszerű üzemeltetés igénye szükségessé tette a művek üzemeltető szervezeteinek centralizálását.

Heves megyében 1963. évben alakult a Heves Megyei Vízmű Vállalat, amelynek székhelye és meghatározója lett a nagy gyakorlati múlttal és sok üzemeltetési tapasztalattal rendelkező egri vízmű.
Az akkori települések víz – csatorna műveinek közvetlen üzemeltetése, mind számuk, mind területi megoszlásuk alapján három üzemegység létrehozását indokolták. Ezen üzemegységek a megye akkori három városában, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban rendelkeztek telephellyel.
Az egri üzemegységhez tartoztak a megye egri, pétervásári, hevesi és füzesabonyi járása. A gyöngyösi üzemegységhez tartozott a gyöngyösi járás, a hatvani üzemegységhez tartozott a hatvani járás közművesített települései.
A kialakított szervezeti forma nem a teljes centralizálást vette alapul, hanem a jelentős önállósággal rendelkező üzemegységi rendszert. (Az alakuláskor ez a szervezeti forma országos szinten is figyelemre méltó volt, hiszen az ország több részéről is jöttek tanulmányozni)
A Heves Megyei Vízmű Vállalatnál a központi irányítás céljából 1970-ben lett létre hozva az osztályszervezet.

Heves Megyei Vízmű Vállalat tevékenységi köre létesítéskor: Vízművek, csatornaművek, szennyvíztisztító telepek üzemeltetése. Kútfúrás, kútépítés, vízmű építés, tisztasági és strandfürdők üzemeltetése, jéggyár üzemeltetés.


Eger Északi vízmű vezetéképítés

Heves megye legtöbb településein 1960. és 1983. közötti években épültek meg a közüzemi vízművek. Több település vízműveinek építését a Heves Megyei Vízmű Vállalat végezte.


Ecsédi vízmű építés

A vállalat rendelkezett kútfúró és aknakútépítő részleggel.
Országosan az elsők között tervezett és épített gázleválasztó berendezést Tarnaőrsön.


Tarnaörs vízmű gázleválasztó

Kifejlesztette a nagyátmérőjű csúszózsalus kút és aknaépítést.


Eger III.sz. kútfej átépítés Eger Petőfi téri aknaépítés

A vállalat – vízművek, csatornaművek számának növekedésével - intenzíven fejlődött. Felújítási munkák előkészítésére, új vízművek tervezésére tervező csoport alakult. A vízszolgáltatás jó minőségének biztosítására kémiai, bakteriológiai laboratórium létesült. Építési munkák, hibaelhárítási tevékenység gyorsítása érdekében korszerű gépek, gépi berendezések, szerszámok beruházása valósult meg. A biztonságos és gazdaságos üzemeltetés céljából megkezdődött a vízművek automatizálása, diszpécserállomások kialakítása. Országos viszonylatban elsőként lett automatizálva Eger északi vízmű.


Eger északi vízmű folyamatirányító rendszer

Az elszennyeződött víznyomócsövek tisztítására mechanikus víznyomócső tisztítási technológia lett kifejlesztve.
A víz és csatornaművek számának növekedése az üzemegységi rendszer további fejlesztését indokolta. 1975-ben Heves központtal megalakításra került a hevesi üzemegység, melynek feladata a hevesi járáshoz tartozó közművesített települések vízi-közműveinek üzemeltetése, valamint a közművesítés továbbfejlesztése, víznyomócső hálózatok mechanikus tisztítása volt.
Majd megalakult az ötödik üzemegység is melynek központja Füzesabony település lett, a körzetéhez tartozó települések vízi-közműveinek közvetlen üzemeltetésére.
Így az öt üzemegység együttes munkájának köszönhetően ez a korszak alapozta meg műszaki, technológiai és gazdasági szempontból az elkövetkező évtizedeket.

eSzámla regisztráció

Vízmérőállás bejelentése

Szolgáltatási területünk

Fagyveszély

Fagyveszély

Csatorna használati illemtan

Csatorna használati illemtan

Korrekt partner

Uj Szechenyi Terv

Magyarorszag Megujul